A TIME magazin az év 200 legjobb találmányát felvonultató listáján a divatiparral kapcsolatos innovációk is helyet kaptak. A fenntarthatóság egyre fontosabbá válik az iparágban.
Jó úton vagyunk afelé, hogy értékeink elvesszenek – véli Köves Alexandra ökológiai közgazdász, a Budapesti Corvinus Egyetem docense. Át kell váltanunk egy, a mostanitól különböző társadalmi-gazdasági modellre.
A rohamosan csökkenő kulturális érték és az egekbe növekvő környezeti terhelés görbéje már metszette egymást. Ma már együgyű szórakozássá silányult az olimpia, melyet esztelen pazarlás szolgál ki. Vélemény.
Több ezer kilométert repülhet egy csapat, ha döntőbe kerül, és akkor még a szurkolókról szó sem esett. Bár az UEFA szerint sokat tettek a környezetért azzal, hogy nem kell új stadionokat építeni az eseményhez, környezetvédők szerint a torna ökológiai lábnyoma „a lehető legnagyobb lesz”.
Az iparhoz mérten is meglepően magas a lakosság által felhasznált energia aránya Magyarországon, a családi házak például az uniós átlagnál 10 százalékkal több energiát fogyasztanak.
Igen komoly eredményt ért el a környezettudatosság terén a Google, a vállalat bejelentése szerint közvetetten már sikerült elérni a szénlábnyom eltiprását.
Minek is legyártani egy ruhát, ha igazából sokan csak azért vásárolnak, hogy a közösségi médiában parádézzanak benne? A divat egyre digitálisabb és egyre inkább a virtuális térre alapoz: egyre több márka készül arra, hogy előbb-utóbb nem is lesz szükségünk hagyományos ruhadarabokra.
A divatipar jelentős terheléssel jár a környezetre. Ráadásul nem is a gyártás, hanem főleg az jelent számottevő kibocsátást, ami azután történik a ruhadarabokkal, hogy valaki hazaviszi és elkezdi hordani ezeket. Ezért nem mindegy, hogyan mossuk, vasaljuk, szárítjuk, vagy őrizzük meg más formában a ruháink eredeti formáját.
A szakértők attól tartanak, hogy a pandémiás nyomás enyhülése után kialakult áremelkedés miatt ellenőrizhetetlen eredetű külföldi áru lepi el a polcokat. A koronavírus-járvány persze összességében is megrázta az élelmiszeripart – amihez még hozzátett az energiaárak és az építőipari alapanyagok drágulása.
Nemcsak az élelmiszer-pazarlás mértékét csökkenti, de a sörfőzés ökológiai lábnyomát is, ha az árpa helyett kenyérmaradékból készítenek sört.
A húsfogyasztás ökológiai lábnyoma nagy, fehérjére viszont szüksége van az emberi szervezetnek, így a kutatók világszerte azon dolgoznak, hogy erre megoldást találjanak.
Ha hidegebb vízzel és gyorsabb programmal mosunk, kevesebb mikroműanyag kerül a szennyvízbe, hosszabb lesz a ruhák élettartama és kevesebb energiát használunk.
Rengeteg vizet használnak fel akárcsak egyetlen farmernadrág előállításához, ráadásul olyan területeken, ahol amúgy is vízhiánnyal küzdenek. A környezetre is gondoló vállalatok ezért új gyártási megoldásokban gondolkoznak.
Évente több milliárd óvszer landol a szemétben, és a fogamzásgátló tabletták környezetre káros hatásáról is egyre több szó esik. A szex óriási üzlet, és úgy tűnik a zöld szex is. Vegán óvszerek, napelemes, energiatakarékos szexjátékok: a zöldhullám, úgy tűnik, hogy a hálószobát is utolérte.
Az Európai Unióban augusztustól kapható a húsmentes golyó, aminek a klímalábnyoma csupán a hagyományos 4 százaléka.
Kiadta első fenntarthatósági jelentését a Facebook, amiből kiderül, a vállalat minden eddiginél nagyobb arányban használ megújuló energiát a tavalyi év során.
Zöldítés helyett a drasztikus hatékonyságnövelést célzó beruházásokra fókuszálnak a kkv-k. Viszont hosszú távon ezek is csökkentik az ökológiai lábnyomukat.
Környezeti szempontból és az állatvédők szemszögéből is igencsak támadható a selyem. Már van olyan divatcég, amelyik felhagyott a forgalmazásával, ám van egy probléma: kistermelők millióinak megélhetése kerülhet veszélybe.
A kisebb ökológiai lábnyom mellett az élelmezés biztonsága is a helyi termelés mellett szól, de mit tehet egy ország, ha az adottságai miatt a lakosai fogyasztásának csak kis százalékát tudja helyben megtermelni?
A károsanyag-kibocsátás csökken, ha kerékpározunk vagy sétálunk, az energiaigény miatt viszont nagyobb szén-dioxid-lábnyoma van ilyenkor az étkezésünknek.
